Bejelentés


Nézőpontok - Pohľady. Scientia vos liberabit











Magyar nyelv

A mai magyar hivatalos "nyelvészek" azt a dogmát kényszerítik ránk, hogy a magyar nyelv egy másoktól kölcsönzött kifejezések raktára. Mindenütt, amerre "állítólag" jártunk kölcsönöztünk egy pár kifejezést, majd valamilyen módon ebből összeraktuk a mai irodalmi magyar nyelvet. A nem hivatalosan nyelvészettel foglalkozók nagytöbbsége ezzel teljesen szembemenve eljut oda, hogy a magyar az "ősnyelv". Ezzel nagyon könnyű vitatkozni, mivel Varga Csabán kívül, aki megemlít egynéhány tájnyelvi kifejezést, mindenki a magyar irodalmi nyelvből próbálja levezetni szavainkat, ezt használja a nyelvek összehasonlításánál is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az irodalmi magyar nyelv nem az "ősnyelv". Ezzel ellentétben a "MAGYAR NYELV", amelyik tartalmazza a tájnyelveink összes kifejezését és kiejtési módját már nagyon sokat elárulhat az "ősnyelvről". Milyenek a lehetőségeink, ha figyelembe vesszük nyelvünk elhallgatott tulajdonságait, szóképzési lehetőségeit megpróbálom felvázolni az alábbi írásban. Olvasható itt: 

 

A magyar nyelvről nem hagyományos felfogásban

 

 

Szeder Fábián A Palóczokról

 

Pap Gyula Palóc népköltemények

 

 

Vass József Dunántúli nyelvjárás

 

 

Czakó Gábor Az elsüllyesztett magyar nyelvtan főbb vonásairól

 

 

C. Vladár Zsuzsa A gyök fogalma az európai nyelvészetben és a Czuczor – Fogarasi szótárban

 

 

Gyök

 

 

Íme egy könyv, amelyet a magyar nyelvvel részletesebben foglalkozóknak érdemes megismerni. Tartalmazza jópár kifejezésünk különböző tájnyelvi változatait, hanzóváltozatait, mindezt nagyon sokszor példával eredeti népdal szövegeken keresztül. Érdekessége, hogy nagyon sok német irodalmi kifejezés tájnyelvi változatát is megadja. Nem könnyű olvasmány, de sokat lehet belőle tanulni. A könyv innen olvasható:

 

Somogyi Antal A nyelv huszonnégy hangjárul mint a szótár és nyelvtan meganyi eleméről

 

 

Láthatjuk milyen bonyodalmak vannak az internet körül az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, másütt is tűnnek el dokumentumok, amikről úgy gondolják, hogy jobb ha az emberek ezeket nem olvassák. Jó lenne, ha ezt a könyvet is minnél többen archiválnák. Persze ezt nem nekünk készítették, csak a tudományos munkatársaknak tölthető le egyben. Nekünk csak oldalanként tölthető le, úgy is minden 16 oldal után legalább 20 perc szünetet kell tartani. Akkor is letöltöttem, sajnos csak Word formátumban tudtam elkészíteni, de a fájl olyan nagy, hogy a DATA.hu-ra is csak két részben tudtam feltölteni. Ha valamikor 60 napig nem lesz egy letöltés sem, akkor a fájt törlik. A könyv részeit az alábbi linkekről lehet letölteni.

 

Somogyi, Antal  A nyelv huszonnégy hangjárul mint a szótár és nyelvtan meganyi eleméről 1.rész

 

Somogyi, Antal  A nyelv huszonnégy hangjárul mint a szótár és nyelvtan meganyi eleméről 2.rész

 

Sajnos a két letöltő link már nem működik, mert nem volt elég érdeklődő. Innen lehet a könyvet letölteni pdf formátumban:

 

Somogyi Antal A nyelv 24 hangjáról pdf

 

 

Tudsz magyarul....

 

 

Elkészítettem Püspöki Nagy Péter A Csallóköz neveiről című könyvét digitális formában. Sok tanulságot szolgáltathat azoknak, akik szavak, vagy földrajzi elnevezések értelmének megfejtésével foglalkoznak. A könyv pozitívuma, hogy ismerteti az összes eddig közölt megfejtést, bemutatja, ha lehet a dokumentumokat, amelyekből dolgoztak a könyv szerkesztői. Megmutatja, hogy lehet a német Schutt - omladék, törmelék, hordalék (Schuttkegel - hordalékkúp), vagy Schütt - öntött, feltöltött(der Schüttboden - feltöltött talaj) - insel = sziget kifejezésből ügyes csúsztatással szlávot(szlovákot) csinálni. Megtaláljuk szlovák szövegben a német Schutt kifejezést Ssuthy, vagy v Ssuthach többesszú ragozott alakban, ha ezt alkalmazzuk a Schutt insel szlovákra fordítására, akkor Ssuthný ostrov lesz. Teljesen mindegy, hogy szszutní, ssutní osztrovnak ejtem a megfelelő helyettesítő hang a zs, vagyis lesz žitný ostrov. Alapszó a žito – búza, zab, vagy mag, - kész a szláv etimológia.(Na és mi lesz a német elnevezéssel Schütt insel, ha így hangzósítom -  asz űtt önszél - aki akarja az érti, aki meg nem akarja, annak hiába is magyaráznám). A könyvben ott a negatívum is a magyar tudósokra jellemző agymosásos megoldás. Elvetnek minden magyar nyelvből lehetséges megoldást, Csalló folyó(Duna mellékága), csalit, csal, sarló(salló), csilló, stb.. Hiába van több dokumentumban a Chollokuz, Chyllokuz(ahol az y -t rögtön i-nek olvassák, pedig lehetne ü is) név, elég ha négyszer előfordul a Charlokuz, máris ez lesz a helyes megoldás. Jöttek a törökül beszélő kunok, meg besenyők, akiknél a sirály = čarlay(csarlaj), magasan čirlay(csirlaj) és a szigetet elnevezték sirályköznek. Ez az igazi megoldás, mert a magyar nyelvnek nincsenek saját fogalmai, minden szavát kölcsön vette valamilyen nyelvből. A könyv innen tölthető le:

 

Püspöki Nagy Péter A Csallóköz neveiről 1.

 

Püspöki Nagy Péter A Csallóköz neveiről 2.

 

 

 

Nekem is sok időbe telt, amire ki tudtam kerülni a kötelező iskolai agymosás hatása alól(magyar nyelv, történelem, stb.), a családbeli  vallási agymosásból, a legújabb korban pedig a médiák mindenre kiterjedő agymosása alól. Szerintem, aki a magyar nyelv megismerésével, más nyelvekkel való összehasonlításával akar foglalkozni, annak át kellene tanulmányozni egypár régebbi magyar nyelvet bemutató könyvet. Az alternatív nyelvkutatást végzők nagyrésze is csak a kötelező iskolai oktatásban megtanult újkori  1860-1900 utáni irodalmi nyelvet alkalmazza a tanulmányaiban. Összegyűjtöttem néhány ilyen régi könyvet, megpróbálom őket hozzáférhetővé tenni.

 

Elsőnek Ioannes Sylvester(Sylvester János- Edősi Sylvester) Grammatica Hungarolatina című nyelvtanát említeném. Senki nem fogja reklámozni. Van magyar nyelvű fordítása is Dr. Vladár Zsuzsa munkája Sylvester János latin-magyar nyelvtana, amelyet 1989 - ben adtak ki. Három-négy  évvel ezelőtt még fenn volt a szerző internetes oldalán, mára eltűnt. Sajnos, akkor nem mentettem el, így csak a latin változat hozzáférhető, de így is nagyon tanulságos.

 

 

Sylvester János Gramatica Hungarolatina faximile 1539

 

Sylvester János Gramatica Hungarolatina

 

 

 

A második könyv Szenczi Molnár Albert: Novae Grammaticae Ungaricae libri duo(kiadva 1610) lenne. Szintén van magyar fordítása  C. Vladár Zsuzsa: Új magyar grammatika két könyvben. Ha a hazug, agymosó magyar tudósok nyilatkozatát olvassuk, akkor azt gondolhatjuk  nehézség nélkül olvashatjuk a könyvet. Íme idézet két másik könyvből, ezekhez hozzá lehet férni:

 

Kövesdi Pál A MAGYAR NYELV ALAPJAI - ELEMENTA LINGUAE HUNGARICAE -Hasonmás kiadás fordítással - Fordította: C. Vladár Zsuzsa - KIADJA A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG - BUDAPEST-2010 - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában immár a hatodik korai magyar nyelvészeti mű jelenik meg. Sylvester János(1539/1989), Szenczi Molnár Albert(1610/2004), Pereszlényi Pál(1682/2006), Komáromi Csipkés György (1655/2008) grammatikája és Tsétsi János helyesírási munkája (1708/2009) után Kövesdi Pál Elementaját is magyar fordításban veheti kézbe az olvasó. Kövesdi művét is két nyelven tesszük közzé: a fordítás mellett ott áll a grammatika első kiadásának fakszimiléje. Reményeink szerint hamarosan az egész Corpvs Grammaticorvm elérhető lesz magyarul, felváltva Toldynak a maga idejében nagy jelentőségű,  de mára elavult kiadását. A fordítások révén lehetőség nyílik a korai magyar grammatikák kutatására és eredményeinek hasznosítására. Tervezzük a kötetek használatát megkönnyítő mutató kötet megjelentetését is. A sorozat korábbi köteteinek kiadásakor az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálta a tulajdonában levő, a fordítás alapjául szolgáló példányokat. Így megfelelő szándék és jogi szabályozás mellett ezek megjelenhetnének a világhálón is.

 

„Tótfalusi Kis Miklós SZÁMVETÉS A HELYESÍRÁSRÓL - RATIOCINATIO DE ORTHOGRAPHIA - Hasonmás kiadás fordítással - Fordította Fekete Csaba - Átdolgozta C. Vladár Zsuzsa - KIADJA AZ ELTE MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI ÉS FINNUGOR INTÉZET ÉS A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG – BUDAPEST - 2011 - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában immár a hetedik korai magyar nyelvészeti mű jelenik meg. Sylvester János (1539/1989), Szenczi Molnár Albert (1610/2004), Pereszlényi Pál (1682/2006), Komáromi Csipkés György(1655/2008) grammatikája, Tsétsi János helyesírási munkája (1708/2009) és Kövesdi Pál iskolai nyelvtana (1686/2010) után Tótfalusi Kis Miklós Ratiocinatióját is magyar fordításban veheti kézbe az olvasó. Tótfalusi művét is két nyelven tesszük közzé: a fordítás mellett ott áll az eredeti kiadás fakszimiléje. Így most már a Corpvs Grammaticorvm latin nyelvű munkái mind olvashatók magyarul, felváltva Toldynak a maga idejében nagy jelentőségű, de mára elavult kiadását.

 

„A hazug embert hamarabb utolérik mint a sánta kutyát“ – mert Molnárt nem lehet magyarul olvasni az interneten, sőt még megvenni sem lehet. Ott van a Magyar  Nyelvtudományi Társaság kiadványainak oldalán:

 

222. Szenczi Molnár Albert: Novae Grammaticae Ungaricae libri duo. Új magyar grammatika két könyvben. Hasonmás + fordítás. Ford.: C. Vladár Zsuzsa. 2004. 452 lap Könyvárusi forgalomban nem kapható!

 

Nos, akkor marad az „elavult“ Corpvs Grammaticorvm Toldy – Schedel Ferenctől. Ezt megtalálhatjuk a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) oldalán - A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig - cím alatt. Természetesen nem magyar munka, mert az eredeti változat az Internet Archive ingyenes könyvtár oldalán van, ahová az „elavult“ könyvet 2009-ben digitalizálták(digitizing sponsor University of Toronto, book contributor Robarts - University of Toronto és ezért lehet közzé tenni possible copyright status: NOT IN COPYRIGHT“).(A mostani mindennapi eseményekről nem nagyon akarnak, vagy mernek az emberek nyilatkozni. Minden mindennel összefügg, ezért jelöltem be kékkel Toldy Ferenc eredeti nevét Schedel”. Régen ilyen névváltoztatásokkal hülyítettek bennünket, hogy elfogadjuk az ország irányításában az idegeneket. Megpiszkáltam ezt a dolgot a „Nevek - Vezetéknevek”  című írásban. A történelemből le kellene vonni a tanulságokat, de ez tesszük-e? Ott jeleztem, hogy megcsinálják ezt a mostani időkben is. Példa Zázrivec - Vona Gábor. Az Európa Bajnokságnak nevezett futballcirkusz első magyar érdekeltségű mérkőzése Magyarország - Ausztria 2:0” után, benéztem JOBBIKos facebook oldalakra, köztük Toroczkai Lászlóéra is – tiszta véletlenségből ő is nevet változtatott, eredeti neve Tóth László – itt volt az alábbi hozzászólássorozat, amit a nevekre is vonatkoztathatok. Íme:

 

Toroczkai László ….és a magyar válogatottban legalább nem migránsok játszanak. Hajrá magyarok. (235 birka = like)

Rácz Ági - így igaz!!! (2 birka)

Kovács Gergő - Gyönyörű egy osztrák válogatott ez:két fekete, több szláv, egy magyar. Ma egy nemzeti válogatott győzött le egy nemzetközit. (25 birka)

Csaba Zador - bukott a multikulti (0 birka)

 

Ebből elég ennyi. Nézzük a csapatokat név szerint:

 

Ausztria:Almer - Klein, Dragovic(Dragov), Hinteregger, Fuchs, Baumgartlinger, Alaba - Harnik (78. Schöpf), Junuzovic(Junuzov) (59.Sabitzer), Arnautovic (Arnautov) - Janko (65. Okotie). A magyar? Garics(Gar) György nem játszott.

 

Magyarország: Király – Fiola?, Guzmics(Guzm), Lang, Kádár - Gera - Németh (89. Pintér), Nagy, Kleinheisler (80. Stieber), Dzsudzsák? - Szalai (69. Priskin - Priškin)(pl. Putin, Lenin, Stalin)(dőlt betűvel a germánok)

 

Milyen agymosásban részesülhettek azok az emberek, akik az ellenfélnél észreveszik, hogy idegen nevűek játszanak a csapatban, de a sajátban nem. Miként lehetett ezt elérni? Elég kötelező iskolai oktatásban részesülni, hosszú évekre agymosott leszel. No, de hagyjuk ezt, inkább olvassunk a magyar nyelvről.

 

Szenczi Molnár Albert Novae Grammaticae Ungaricae libri duo  1610

 

 

 

A harmadik könyv Komáromi Csipkés György Hungaria Illustratája (1655). A MAGYAR NYELV MAGYARÁZATA magyar fordításban is olvasható. A könyv olvasása közben jutott eszembe, hogy tulajdonképpen mit is írtak a régi magyar grammatikákban – beleillesztették, feldolgozták a magyar nyelvet a latin grammatica(nyelvtan) rendszere szerint. Legbelül tudatuk mélyén érezték, hogy ez nem jó, nem helyes,  Komáromi is ezt jelenti ki: 11. Ami pedig nyelvünk hasonlóságát és atyafiságát illeti valamely más nyelvvel, a magyar nyelv egyik más nyelvhez sem hasonlít a világon“, - na, itt kellett volna befejezni, de a vallási vezetők agyát tanulmányaik alatt átprogramozzák, ezért folytatja csak a héberhez;“, ez bizony nem igaz. Komárominál előjön még egy probléma, amikor az esetekről beszél: 18. A latinok és mások megszólító és ablativus esete ebben a nyelvben nem eset. A megszólító eset azért nem, mert nincs az alanyesettől eltérő végződése, tehát az eset meghatározása nem illik rá. Az ablativus pedig től, tol elöljárói partikulával toldott névszó. Mondtam ugyanis, hogy a külön esetet létrehozó végződésnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen partikulának tekinteni. Máskülönben, ha eset lenne az embertől, akkor esetek lennének: emberbe, emberből, emberről, ezekben nem különböző végződések vannak, hanem többféle odatoldott partikulák. Pontosan ez van, mert már az eset definíciójával probléma van. „Az esetrag kifejezést és az esetek hagyományos neveit felfogástól függetlenül mindenütt használják, de magát az eset fogalmát a magyarra vonatkozólag egyes (főként 1960 előtti) szerzők nem tartják alkalmazhatónak.“ Ez lenne a helyes megoldás, mert attól függően, hogy ki hogyan fogalmazza meg az eset értelmét lehetne a magyarban 8, vagy akár 34 eset. Na, így van ez, ha egy ragozó nyelvet a hajlítgató nyelvek grammatikájába akarunk kényszeríteni. Már a névszóragozás fogalom téves, mert ezt a hajlítgató nyelvekben „skloňovanie(szklonyovanyie) – sklonenie (szklonynie) = hajlításnak nevezik“. Van külön hajlítási tipusa a főnévnek, melléknévnek, határozónak. Az igénél pedig „časovanie(csaszovanyie)“ = idősítés(időbe helyezés) van. Ehhez hosszasabb magyarázatra lenne szükség. Van Komáromi könyvében még érdekes megjegyzés:

 

5. Azt írja a híres Marcus Zuerius Boxhornius úr a leydeni akadémia neves történésze a Historia Universalis19 181. oldalán, Krisztus 103. événél, hogy a magyarok ősi írása felülről megy lefelé (úgy, mint a kínai, amit én is láttam egykor Utrechtben), és hogy Firenzében, az etruriai nagyherceg könyvtárában őriznek egy ilyen betűkkel írt könyvet, de téved. Létezik ugyanis nálunk is régi magyar betűkkel írt könyv, de semmi ilyen nem található benne, noha ezt a régi írást olvasni, érteni, sőt a mai napig írni is tudjuk.20

 

13. A valódi magyar írásjegyekből 32 van, mivel a k-t másképp írják a szó közepén, elején és végén, ami kitűnne a betűk formájából, amiket szívesen közölnénk, ha lenne betűformánk a nyomtatáshoz, mint ahogy van pennánk és ujjunk az íráshoz. Mivel viszont nincsen szkíta betűmintánk, latin betűkkel írjuk le, hogy miképp ejtjük, amit latin betűkkel írtunk. Tüstént közöljük is sorban, ezek nem anynyira betűk, mint a magyar írásjegyeknek (amelyek mind egyjegyűek voltak) lehetőség szerinti kifejezései a hangérték és a jelentés tekintetében, gyakran két jeggyel.“

 

Itt ugye a rovásírásról szól. Nem úgy mint a mai tudósok, hogy talán létezett, nem tudjuk hol van. 1655-ben konkrétan kijelenti, hogy van ilyen köny, tudja olvasni és tud írni is ezekkel a magyar betűkkel. Fontos megjegyzése, hogy minden írásjegy egyjegyű, tehát nem létezett a teljesen logikátlan lágyítás cs, gy, ly, ny, ty, sz, zs.

 

Komáromi Csipkés György A magyar nyelv magyarázata - Hungaria Illustrata  1655

 

 

 

A negyedik könyv Pereszlényi Pál GRAMMATICA LINGVAE UNGARICA - A MAGYAR NYELV GRAMMATIKÁJA(1682) szintén olvasható magyarul C. Vladár Zsuzsa fordításában. Egy idézet: „Ugyanazt teszik a határozott értelmű cselekvő igékben is, mint a héber a múlt időkben és némely infinitivusban. Ám a 114. oldalon meglátod majd, hogy a magyar nyelv más téren is követi e szent nyelvet. Ami azt bizonyítja, hogy nyelvünk az első nyelvek ezen ősanyjától eredt a nyelvek babilóni keletkezésekor.“ – ez a dogmatikus állítás a papok által írt könyvekből nem maradhat ki. Még egy idézet, ez C. Vladár Zsuzsa írta: Pereszlényi igealakjai egyébként hívebben követik a latin formákat, mint az 1659-es Alvarez-kiadás magyar fordításai. Ott például a coniunctivus praeteritum perfectum (cum amaverim) fordítása egyszerű múlt idő: Szerettem, Pereszlényinél a latint híven követve Szerettem légyen (1682. 85)(Nekem erről ez jutott eszembe – Szerettem légyen repülni, disznón lovagolni. – no, persze én nem vagyok tudós). Viszont az 1659-es kiadáshoz képest többféle magyar fordítást is megad egy-egy latin formához.“ Azután még az is eszembe jutott, amit egy nyelvet kedvelők fórumán fogalmaztak meg ezekkel az igeidőkkel kapcsolatban. Idézet a fórumról: A kérdés még az, hogy ezek a magyarból eltűnt igeidők megvoltak-e az ómagyarban, vagy az olasz és a latin nyelv hatására alakultak ki a kereszténység felvétele után.“ Tovább egy idegen    nyelvű folytatta: És ebben az esetben hogy a mindennapi népies nyelvben használták-e, vagy főképp az irodalmiban és a lefordításoknál. Amit ti, magyarok jobban tudhatjátok.:)“ Nos, ilyen kérdés, miért nem kerül elő a nyelvészeknél?

 

Pereszlényi Pál A magyar nyelv grammatikája - Grammatica lingvae Ungaricae 1682

 

 

 

Az ötödik könyv Kövesdi Pál A MAGYAR NYELV ALAPJAI – ELEMENTA LINGUAE HUNGARICAE(1686) szintén olvasható magyarul C. Vladár Zsuzsa fordításában. Elsőnek egy idézet: 4. A magyar grammatikairodalomban szokatlan módon az Elementa meg sem említi a héber és a magyar nyelv közötti párhuzamokat. Pedig a magyar grammatikusok számon tartották azokat a latintól elütő jelenségeket, melyek leírására a latintól függetlenül kialakult héber grammatika nyújtott lehetőséget. Sőt, ezt a legtöbbször a két nyelv rokonításával is összekapcsolták. No, ez nagy hiba volt, mert az eddigiekkel szemben elnéző fordító, most az értékelésben bekeményít:

A grammatika egészében tele van átgondolatlan, ezért zavaros okfejtésekkel, rendszerezéssel, szóhasználattal.

Sok zavar forrása, hogy szerzőnk végig nem gondolt rendszerrel magyarázza a példamondatokban szereplő magyar határozóragokat.

A nyelvtan szerkesztetlen, hevenyészett. Néhol feltűnő hiányzik egy mondat.

Az egész munka tele van pontatlan, suta megfogalmazásokkal, mint a műveltetőkről szólva .......

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Kövesdi neve alatt fennmaradt grammatika a Szenczi-grammatika egyik, alsó fokú tanításra leegyszerűsített változata lehetett.

Kövesdi grammatikája tehát nem tudományos értéke miatt jelentős,mint Szenczié, nem is alapossága és praktikussága miatt, mint Pereszlényié, vagy eredeti ötletei miatt, mint Komáromié. Viszont élő és provinciális nyelvhasználatot tükröző alsó fokú iskolai grammatikaként érdekes betekintést ad az iskolamestereknek a magyar nyelv tanításával és magyarázatával vívott napi küzdelmeibe.

Az általános felfogás szerint a kettévágott birtokos névmásba ékelődik be a birtokot jelölő szó, Szenczi az övé-fű szerkezetből vezeti le az ő-fü-ve alakot. Ugyanezt követi Kövesdi is, csak az egyszerűsítés jegyében teljesen mellőzi az affixumok eredeztetését és a héberre hivatkozást. Megint nagy hiánynak tűnik a héberre való hivatkozás. Nekem nagyon ellenszenves az ilyen tudós nyelvészeknek a kétszínűsége, Kövesdin nem győzik számonkérni a hébert, ha pedig valaki elkészít ilyen összehasonlítást, mint azt tette Krizsa Katalin a Gyöknyelvészet című könyvében, ahol kb.7300 magyar szót hasonlít össze gyökök szerint, héber szavakkal, nagyarányú hasonlóságot kimutatva, azzal szóba sem állnak. Továbbá nem szeretem, ha az általános felfogást, célirányos példával akarják rám erőltetni, mint övé-fű ő-fü-ve, mert ez a szemnek is szóló látvány másütt nem működik enyém-fű én-fü-vem, tiéd-fű te-fü-ved.

Még egy idézet a könyvből: I. Határozatlan igével [főnévi igenévvel] fejezik ki a magyarok a latin supinumot, valamint a di és dum végű gerundiumot is, mint Látnyi megyek, visum eo; Le-fekünnyi megyek, cubitum eo; Olvasnyi kell, legendum est. Valahogy itt elveszett az önkontroll, meg csődöt mondott a külső ellenőrzés is és előjött az igazi beszélt nyelv.

 

Kövesdi Pál A magyar nyelv alapjai - Elementa linguae hungaricae 1686

 

 

 

Hatodik könyv: Tsétsi János HELYESÍRÁSI-GRAMMATIKAI MEGJEGYZÉSEK - OBSERVATIONES ORTHOGRAPHICO-GRAMMATICAE(1708) - szintén olvasható magyarul C. Vladár Zsuzsa fordításában. Nyugodtan lehetünk, mert a kötelező dogmatikus megállapítások benne vannak a könyvben. I. A MAGYAR NYELV egyik európai nyelvvel sem áll rokonságban, hanem az ázsiaiak közül szoros rokonságban van a héberrel. - 1. Négy eredeti vagy kardinális nyelv[anya] van Európában: a görög, a latin, a szláv és a germán. Ezekből ered minden európai nyelv, melyeknek nincs hasonlóságuk a magyarral.“ Ez is egy érdekes megjegyzés: „Tsétsi a protestáns helyesírási hagyomány szellemében a tz és a ts betűkapcsolat híve (3–4)...“ – ez bizony azt jelenti, hogy létezett egy katolikus szellemű helyesírási hagyomány is. Még egy érdekes megyjegyzés: „Ugyanakkor nagyon tanulságos az ö ő, ü, ű írásmódjáról vallott felfogás. Mivel (a korábbi nyelvtani hagyománynak megfelelően) Tsétsi ezekben kettőshangzókat lát, az o, u betűk felé emelt kis e-vel jelöli a rövideket, s a kis e mellé tett ékezettel a hosszú hangokat. Ezt a következetes logikát azonban áthúzza egy másik, ugyancsak nyomós érv: a nyomda egyszerűsítési törekvése. Ugyanazon a lapon, ahol az ö mint helytelen betűforma jelenik meg (2), a tör szóban pontosan ezzel találkozunk (!), a tőr-ben pedig a két pont közé tett ékezettel. A nyomda mint az újítások kiindulópontja és színtere ennek fényében különösen éles megvilágításba kerül.“ Így van, ezért nincs nyelvészeti magyarázata annak, hogy miért ejtjük egygy(eggy) és írjuk egy. Aki akarja rájön.

 

 

Tsétsi János Helyesírási gramatikai megjegyzések - Observationes orthographico - grammaticae 1708

 

 

 

 

Itt van a sokat emlegetett könyv Toldy (Schedel) Ferencz Corpus Grammaticorum Linguae Hungaricae - A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig (1866 ).

 

 

 

Toldy Ferenc Corpus Gramaticorum Hungaricae 1(1866)

 

 

Toldy Ferencz Corpus Gramaticorum Hungaricae 2 (1866)

 

 

Van jópár magyar nyelvvel foglalkozó régi könyv, amelyeket nem nagyon emlegetnek, mert csak akkor talál rá az ember, ha rájön, hol keresse őket. Ebben az esetben sem lehet egyszerűen elmenteni, mert csak olvasást engedélyez a weboldal, vagy oldalankénti elmentést. Ezek közül a könyvek közül elsőnek Keresztesi József  Magyar nyelv eredete című dolgozatát ajánlanám. A kézirat 1799-ből maradt meg, de csak 1844-ben adta ki Fel-Apáthi Molnár Sándor. Ha rajtam múlna minden magyarral elolvastatnám ezt a könyvet. Természetesen tudom, hogy a „tudósoknál“ nagyon kemény lenne a kritika, ezt már láthattuk Kövesdi Pál munkájának megitélésénél, mert  nem említette a héber nyelvet. Keresztesinél már a könyv megírásának indítatása provokatív: „1.Valamint a munka maga tsekély: úgy az ERE­DETE is a' volt: t. i. a' tél unalmas estvéinek rövidíté­sére, elővettem egykor OTROKOTSI Fóris FERENCZnek, á MAGYAR EREDETröl  Franekerában, 1693. 8. Deákul kiadott könyvét, mellyben némelly magyar szóknak 's neveknek a' sidó nyelvből lett szármoztatását olvasgatván, kezdettem kételkedni azoknak igaz és szükséges voltáról, 's először csak a' JÁSZ ne­vet próbálván magyar gyökérből kifejteni, több-több két­séges nevek adták elő magokat, mellyeket feljegyezgettem; végre annyi jött elő, hogy száma se volt. Ezek közül némellyeket kiválogatván, igaz GYÖKEREKET a' magyarban, elmefuttatásból keresgettem. Egyszerűbben mondva: a magyart a magyarból kell magyarázni.

 

Ha Keresztesi József nem lett volna pap, akkor sokkal egyenesebben fogalmazhatott volna: 4. A' REND, mellyet követek, ez: hogy mivel én másképen nem gondolkozhatom, hanem hogy a' NOE háza népe primigenia nyelvéből (mellyet én Írásomban BÁRKAI-nak nevezek) ágaztak el a' napkeleti elsőbb nyelvek, minemű a' scytha MAGYAR is: tehát négy nyel­veknek öszvevetéséből (de lehetne többekből is) a' bárkai nyelvre egynehány példákat hozok elő; azután, a' magyar szók ágazásának könnyebb megértésére 's itélhetésére, grammatikai és históriai jegyzéseket teszek. Végre némelly nemzeteknek, főembereknek, famíliáknak, helysé­geknek, hegyeknek, pogány Isteneknek, vizeknek, mérté­keknek 's a' t. neveit a' MAGYAR NYELVBŐL, ennek a' bárkaiból lett szármozása szerént visgálom és muto­gatom.” Igen, nem gondolkodhatott másképp, mint a hatalom engedte, de legalább figyelmezteti rá az olvasót. További idézet: A' NYELVEKNEK EREDETÉRŐL KÖZÖNSÉGESEN - Az Özönvíz előtt hányféle nyelven beszéltek az emberek, egyen e, vagy többön is, nem bizonyos/ bizonyosabb az, hogy eleinte legin­kább a' némák nyelvén, azaz jelek, mutogatások, tagjaiknak moz­gatási által beszélettek. A' NOÉ nyoltz személyből álló háza népe pedig, hogy egy, de kevés szókból álló nyelven szólott, hihető. Ezt kihozván ő a' bárkából, eleinte, mig három vagy négy ízig szapo­rodtak unokái, kétségkívül mind ezen beszéltek: u. m. a' 170 esz­tendők múlva esett Bábel tornya építtetéséig. Ezt tehát én fogom nevezni BÁRKAI NYELVNEK, mellyre ezeket jegyezzük meg, hogy ez — 1. Sem sidó sem siriai sem más tudva lévő nyelv nem volt, mert minden elsőbb nyelvek ebből a' bárkaiból, és azután születtek. Volt hát ez valami különös, együgyű, rövid nyelv, melly-ben a' gyökérszók tsak egyszeri száj-feltátásból állottak. - 2. Ezek első tekintettel érthetetlenek, vagy semmit sem láttat­nak tenni: de mihelyt egy vagy több betűk, bizonyos végezetek, egy vagy más nyelvben szokásban lévő toldalékok járulnak hozzájok, azonnal érthetőkké lesznek, …..Őszinte ember, megmondja másképp nem gondolkodhat, mert a dogmát be kell tartani. Nekünk viszont tudni kellene, hogy a genetika ellentmond, annak, hogy mindnyájan Ádám és Éva utódai lehetünk, ugyanúgy ellent mond ennek is: - „Ugyanezen a napon ment vala be Noé és Sém és Khám és Jáfet, Noénak fiai, és Noé felesége és az ő fiainak három felesége velök együtt a bárkába.“ Itt genetikailag minden férfi rokon. Teoretikusok szerint matematikailag az emberiség túléléséhez elég lenne 8, vagy 16 eltérő genetikájú emberpár. A genetikusok másképp látják: A fenti vizsgálat egy kizárólag csak nőkben található gén mutációs rátájának tanulmányozásán alapult. Az ebből adódó évszámot már több, egymástól független forrás is megerősítette. Az egyetlen dolog, amiben nem értettek egyet az volt, hogy hány „Éva” szükségeltetett ahhoz, hogy a túléléshez elegendő genetikai változatosságot biztosítsanak. A szakértők szerint egy legalább 600, de nem több, mint 10.000 nőnemű egyedből álló kolóniáról lehetett szó.“ Aki akarja nyugodtan tartsa magát a dogmákhoz.

Keresztesi írja: Volt hát ez valami különös, együgyű, rövid nyelv, melly-ben a' gyökérszók tsak egyszeri száj-feltátásból állottak. Ezekszerint nagyon jó helyen tapogatódzik Rátki Zoltán, aki IS című könyvében a legegyszerűbb kéthangból álló kifejezésekből próbálja megfejteni a magyar nyelv elvét, rejtelmeit.

 

Még egy idézet: „Ezen bárkai szókból egyik nemzetnél több, a' másiknál kevesebb, a' Sidóknal pedig, meglehet, hogy legtöbb maradott meg, mellyekkel egyik a' másikat világosithatja: ugy hogy, ha a' sidóból lehet a' magyar szót, nints példa nélkül, hogy a' magyarból is lehet a' sidó szót világosítani.” Természetesen lehet magyarból is világosítani, csak ehhez el kell szakadni a dogmáktól. Történet:Dávid szaladni kezd Góliát felé. Közben kivesz egy követ a táskájából, a parittyájába teszi, és teljes erejéből elhajítja. A kő egyenesen Góliát fejéhez csapódik, és ő holtan a földre bukik.“ Akkor nézzük – Dávid

leírva דָּוִד

kiejtve       Dāwî.

Jelentése:„ Dávid héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg: kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó, más vélemény szerint egyesítő. Istenszerető jelentése is elterjedt.....“. Nem értek héberül, ezért ehhez nem tudok hozzászólni. Annyit viszont tudok, hogy először pontozás nélkül mássalhangzókból álltak az írások, betűk neveit ismerem, magánhangzók nem számítanak, a történetet is ismerem. Mi van, ha másképp hangzósítom?

ד ו ד

D   W    D

DeW aDo

dálet   váv    dálet

Mi is áll itt előttünk? Ennek értelmezéséhez el kell hagynunk a Kazinczy féle SZÉP MAGYAR BESZÉDET és le kell alacsonyodnunk paraszti őseink durva tájnyelvéhez. DeW aDo – helyes irányba olvasva oDa VeD(a vet tájszólásban előfordul ved formában), mai értelemben „oda vet“. Micsoda véletlen, hogy ez a Dávid – Odavet a parittyájával(csúzli, gumipuska, nálunk gimpli-nek is neveztük), oda „hagyította“, vagy vette-vetette(mint ma kalapácsvetés, vagy elveti a sulykot) a követ Góliát fejéhez. A másik lehetőséggel ritkán foglalkozok, mert sok idő kellene az elmélet felállításához és a bizonyításhoz, de most érdemes megnézni. Felírjuk sorban a betűket elnevezés szerint dálet váv dálet – elrendezzük így dálet váv dál et és olvassuk visszafelé te lád váv telád –magyarosabbra vesszük te lád uáv talád(lád-e má megygyüttem) – ma ezt úgy mondanánk látod eltalált(a), de lehetne te lád Ű áv talád, tehát ma látod Ő eltalált. Nézzük, hogy működik-e a dolog a Góliát névvel.

Leírva: גָּלְיָת

kiejtve Golyā, vagy Goljā

Jelentése: Góliát - száműzetés, száműzött, menekült, cseheknél találtam – vérbe fetrengeni.

Hangzósítva:

ג  ל י ת

T     J     L     G

áaT  Jő   Le őG

vagy

TJ eL      Gő

gimel lám ed jod táv

Nos, ebben az esetben mindegy melyik olvasatot választom az értelem ugyanaz marad - áaT   Jő   Le őG – Gő eL őJ  Taá, TJ eL  Gő, tehát ma Kő eltalálja őt. Ha a betűk neveiből olvasok, akkor gimel lám ed jod táv – ma értelmezhetjük  - a gimmel(csúzlival) lám egy jót talál, vagy - a gimmel(csúzlival) lám ez jó oda talált. Más olvasat vát doj de mál lemig – magyarosítva vet odoj ed mál lemegy. Ha a parasztjaink a kukoricadarát nevezhették kukorica málénak, akkor a szikla máladékot, a kavicsot, kődarabokat is nevezhették málnak. Így van mai értelme a mondatnak odavet egy mált(kődarabot), lemegy. Pontosan ez történt Góliát – Kőelőttalállal, eltalálta a kődarab, lerogyott. Ja, az igazság felszabadít!

 

Még egy idézet Keresztesi Józseftől amelyikből bárki megtanulhatja, hogyan kellene idegen nyelvek” szavait magyarul értelmezni:

A' feljebb irt szármozás szerént, az APOLÓ névben tsak egy az L: de a' véle való élés idővel kettőztette, mint Atila lett Atilla, épen lett éppen.

Próbálja bár akárki, ha a' magyar nyelven kivül adhatja-e igaz eredetét az APOLÓ névnek? mert hogy a' Görögök Öszve-rakták A privativum és Polloi szókból, melly azt teszi:nem sokan, az sikeretlen és nevetséges.

Egyebet elhallgatván, tsak azt említem, hogy a' gyógyítást 's betegekkel bánást tulajdonítja a' régiség Apollónak: ezt pedig a' magyar ápoló, ápolgató név legjobban kifejezi. Ezen- kivül az is, a' mit Herodotus ír, hogy a' Scythák különös névvel hivták Apollót Oitosyros: de látni való, hogy vagy ő, vagy ő belőle mások hibásan irták le ezen szót: mert ebben betűknek széljelhányása van; igazán pedig Oirositos volna, azaz Erősítő vagy Erősítős;
melly ismét ápolgató orvosra illik.

Elég az, hogy  ezen  név alatt a' NAP értődött, melly az ő tenyésztető, melegitő és orvosló erejére nézve valósággal ÁPOLÓ.

 

Ki is próbálhatjuk egy könnyebb görögnek mondott kifejezésen. Ezt adják meg nekünk:

Prométheusz(ógörögül Προμηθεύς, „előrelátó“) a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől az embereknek. Hát igen az ilyen megoldásra, hogy a jelentése előrelátó mondaná Keresztesi, hogy sikeretlen és nevetséges. Én meg úgy fogalmaznék, hogy siralmas a magyaroknak az a nyelvi lebutulása, hogy ebből a névből nem tudják kiolvasni Prométheusz – Pörömétheusz – a Π vagy π neve , akkor Pírőmétheusz – Pír ő mét heusz – magyarosítva Pír ő meg hoz. A tűz és a pír közötti összefüggés megmaradt a pirít, pirul szavainkban. A névben ott van, hogy meghozta a tüzet, mit gondoljak azokról, akik elhiszik, hogy előrelátót jelent.

 

Még egy utolsó idézet: a' bárkai gyökérszók megesmértetnek azon kivül, a' mit Nro 1.2. mondánk, abból: ha nem tsak egy 's két, hanem több nemzetek nyelvében is (noha egymással commerciumban, társa­ságban nintsenek) legalább közel járó értelemben feltaláltatnak.

Ide teszek p. o. egynehányat, mellyből a' Sidó, Görög, Deák és Magyar szókat formált; a' ki több nyelveket is ért, próbálja többeken is.

 

Némelly bárkai szók példái:

ál, él, lételt, életet jelent.

Sidó: El, erős. Elouk, Isten. Elohi, istenes. Allah, Eláh, tserfa.

Görög: Elao, elaüno, mozgatom. Elaja, olajfa. Elate, jegenyefa. Helios, nap; ezt kezdették legelsőben Isten gyanánt tisztelni az emberek.

Deák: Haló, élek, lehellek. Ilex, tölgyfa. Leo, megfor­dítva, erős állat, oroszlán.

 

Ahhozképest, hogy Keresztesi József pap nagyon nyíltan kijelenti, hogy kit tiszteltek istenként a természettől még el nem idegenedett emberek. Érdekes, mert az önimádó hímistent kitalálók ezt nem nagyon szerették. A felhőnülő szakállas öregembertől ideje lenne visszatérni a természet tiszteletéhez, addig, amíg nem késő, de ezt most hagyjuk, inkább olvassátok a könyvet. a' brkaib

'

Keresztesi József  Magyar nyelv eredete

 

 

 

Itt lehet tanulmányozni azt a könyvet, amelyik Keresztesi Józsefet a Magyar nyelv eredete megírására késztette. Ez OTROKOTSI Fóris FERENCZ Origines Hungaricae - á MAGYAR EREDET1693.a'

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 1.

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 2.

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 3.

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 4.

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 5.

 

Otrokótsi Fóris Ferenc Origenes Hungaricae - A Magyar eredet 6.

 

 

Nagyon érdekes könyv a magyar nyelvtanról: Baróti Szabó, Dávid  Orthographia-, és grammatica-béli észre-vételek kiadva 1800-ban. Baróti olyan nyelvtannak a híve, amelyik a kiejtés szerint jegyzi le a beszédet mindaddig, amíg nem torzul a gyökszó. Akik ezt a nézetet vallják azoknál még egygy ami ma egy, hoszszú a mai hosszú, esetekbennesetekben, magyarbannmagyarban, ökrökönnökrökön, stb.. Ezenkívül nagyon sok szónak több dialektusát, tájszólásos ejtését is megemlíti. Ezt a könyvet sem fogja senki reklámozni.

 

Baróti Szabó, Dávid Orthographia-, és grammatica-béli észre-vételek a'








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!