Bejelentés


Nézőpontok - Pohľady. Scientia vos liberabit


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Gyöknyelvészet

A közelmúltban került a nyilvánosság elé Tóth Imre „Magyarőstörténet“ elnevezésű weboldalán Krizsa Katalin Gyöknyelvészet című könyve, amelyben részletes magyar-héber szóösszehasonlítást találunk. Ezt a nagyon értékes tanulmányt az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni (2016-ban már az átdolgozott 2. kiadást lehet tanulmányozni):

 

Krizsa Katalin Gyöknyelvészet

 

 

Megkértem Krizsa Katalint a „Gyöknyelvészet“ szerzőjét, hogy magyarázza el a gyöknyelvészet alapfogalmait és a legidősebb alapgyökök értelmeit. Ezt főleg a szlovák olvasóim számára kértem. A cikket lefordítottam, hogy jobban tudjanak tájékozódani az összehasonlításokban. A szlovák nyelvtanban nem alkalmazzák ezeket az alapkifejezéseket, vagyis jobban mondva nem abban az értelemben, mint a magyarban. Felteszem, viszont ide az eredeti magyar változatot, mert azt gondolom, hogy a magyaroknak is jó lesz átismételni az alapfogalmakat.

 

A gyöknyelvészat alapfogalmairól - Krizsa Katalintól

 

Krizsa Katalin Gyöknyelvészeti alapképzés

 

Krizsa Katalin  újabb írásai:

 

Krizsa Katalin A szláv átvételek problematikája

 

Krizsa Katalin: Swadesh tábla bővített változat Magyar-Héber kiegészítés.

 

Krizsa Katalin Közös székelymagyar/magyar/Vas-megyei szavak

 

 

Krizsa Katalin honlapja  innen érhető el:

 

GYÖKNYELVÉSZET

 

 

Újabb a gyöknyelvészettel öszzefüggő írások:

 

Gyökszavak kigyüjtése "A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából"

 

 

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának kritikája

 

 

Milyen a tudománytalan (TDT) módszer?

 

 

Krizsa Katalin Nem gondoljuk - a finnugor nyelvészet cáfolata

 

 

Török jövevény szavaink a gyöknyelvészet szempontjából:

 

Krizsa Katalin Török jövevény szavaink

 

 

Finn, magyar, héber szavak a gyöknyelvészet szempontjából:

 

Krizsa Katalin A finnugor eredetűnek tartott magyar szavak finn és héber rokonszavai

 

 

Krizsa Katalinnak írt mailemben így fogalmaztam meg véleményemet a mássalhangzós írás olvasásáról: "Pár százév után nehezen megy az olvasás ezt bizonyítja az is, hogy a héberben is elkezdtek pontozni, hogy ezzel jelöljenek bizonyos kiejtési módokat." A következő választ kaptam a felvetésemre: Ezt következtetted ki a környezet-szennyező indoeurópai (indogermán) nyelvészet ismeretterjesztéséből:  "Pár százév után nehezen megy az olvasás ezt bizonyítja az is, hogy a héberben is elkezdtek pontozni, hogy ezzel jelöljenek bizonyos kiejtési módokat."

A hébereket SZÉTKERGETTÉK! Csak külhonban, százféle idegen nyelvű környezetben kellett nekik a pontozás. Azért vezették be, tudatosan, hogy még igy se romolhasson le a nyelvük!!! HISZEN MA MEGINT NEM PONTOZUNK!!!

Anyanyelvi környezetben erre semmi szükség nincs!

A pontozás még nekem se kell, pedig nem is héber az anyanyelvem. Csak már alaposan ismerem. Nemcsak a nyelvtanát, hanem azt is ÉRZEM, hogy a tőszavaknál most is a magánhangzó illeszkedés van - ami a héberben csak részben maradt fenn. És ahol nem illeszt, ott a magánhangzók SZABÁLYOZOTT, rendezett cseréje nyelvtani eszköztárrá változott. Igy fejlődtek a sémi nyelvek: ez van nekik a LÁNCRAGOZÁS helyett.

Szóval akkor is helyesen olvasok ki, még én is, ha van magánhangzó-illesztés (tőszavak), és akkor is, ha szabályosan cserélődnek a magánhangzók, ami passzivum, műveltetés, visszahatás, nyomatékositás, igeidők, főnév képzés, stb. kifejezésére szolgál. Amit már én is öntudatlanul is kódolok vissza. (Nem gondolkozom rajta.)

A mai modern nyelvtanok nagy része azonban már a kétezer évea Ószövetségben is megvolt, és ma is ugyanaz. (Nagyon keveset újitottunk.)

De idegen nyelvterületeken, ahol a száműzött zsidóság kétezer éve más - (többnyire ragozó) - nyelvű környezetben élt, már nem lehetett bizni abban, hogy az agya továbbra is automatikusan fog kódolni. A vallási élet naponta többször elimádkozott, a tanházakban, és az ünnepeken felolvasott – sokszáz (a tanházakban sokezer) oldalnyi szövegeit.

Saját oldalán ebben a témában a fórumon az alábbiakat írja: Finnugor nyelvészet – vagy gyöknyelvészet? A Wikipedián(más ismeretterjesztő cikkekben) határozottan állitanak nyilvánvaló hazugságokat.

1. Nem igaz, hogy a héber nyelv gyökei csak 3 mássalhangzósak. Hanem 1, 2 (ha ez duplázódik, akkor 4) és 3 mássalhangzósok. Az 1 és 2(4) mássalhangzós gyökök nagy része közös a láncragozó nyelvekével - de a 3 mássalhangzósaknak már csak a töredéke közös. Miért? Mert a nyelvfejlődésnek ebben a stádiumában vált szét (legkevesebb 10.000 éve – de sokkal több lehet) a láncragozók fejlődése a sémi nyelvektől.

2. Nem igaz, hogy a héber irás nem használ magánhangzókat. Van O/U és I betű. Van ALEF betű (ami leggyakrabban A vagy E, de nemcsak - általában a lágy magánhangzók jele). Van ÁJIN betű (ami többnyire a torokhangú A és E jele, de más is lehet, mert a torok-magánhangzók általános jele). A héberben tehát 4 magánhangzó-betű van, amik két sorozat (5 lágy és 5 torok-) magánhangzót tudnak kódolni. Pontozás nélkül.

3. Nem igaz, hogy a héber nyelv pontozását azért vezették be, mert anélkül az ókori akkád és héber szövegeket nem lehet kiolvasni – hiszen ma sem pontozunk! Láttál már mai héber napilapot? NEM PONTOZ. A pontozásra csak a több mint 2000 éves szétszóratásában, idegen nyelvű környezetekben volt szükség. A százféle, eltérő anyanyelvi környezetében. Mert a helyes fonetikát a héber nyelvtani szerkezet kódolja be nekünk. Hogy a magánhangzókat – és a változó mássalhangzókat is – hogyan kell abban a mondatban kiejteni. Hazugság tehát, hogy az ókori pontozatlan irásokat ne lehetne megérteni - hiszen az értelmet a mássalhangzók hordozzák! A héber szöveget idegen nyelvűek is megérthetik, csak nem tudják helyesen kiolvasni. Nemcsak megértették, hanem „fel is használták” – sokezer fogalmát, még közmondásokat is: lásd görög/latin-újlatin nyelvgyártás.

A gyök-fogalom (az Ószövetség lefordítása alapján) már a 17. században közismertté vált. A laikusok körében azonban – a zsidóság miattJ – ma is elrettentő dolog bármilyen nyelvi kapcsolat feltételezése. Csakhogy a nyelvtudományt mégsem lehetett volna – pusztán rasszista fintorgással – ennyire távoltartani a kutatástól. MÁSKÉPP kellett – és sikerült – távoltartani. Hazudozással. A hivatalos nyelvtudomány szerint a sémi nyelvcsalád semmilyen más nyelv fejlődésében nem lehetett résztvevő – ezért kőkemény fallal körülvéve – semmilyen más nyelvcsaládot nem is hasonlítanak össze vele. Mégse stimmel… hiszen az ind. nyelvészek között is akadnak, aki ismernek sémi nyelveket. Habár héberül, az volna fontos, igazán jól nagyon kevesen tudnak. De még azok se szólnak? Nem. Az izraelieknek nem a tudománytalan ind. nyelvészetbe való bemasírozás, hanem (nagyon helyesen) a nyelvi különmaradás az érdekük. A „kinti” zsidó származásúak meg, akik legtöbbször annyit se tudnak az egészről, mint Te (nem vallásos zsidó a héber betűket se ismeri) fizetést és elismerést kapnak a munkáltatójuktól. De ha utólag mégsem felelne meg neki az indoeurópai nyelvészet, akkor hiába tanult éveket az egyetemen… kereshet új szakmát.

És Krizsa Katalinnak mi az ÉRDEKE? Pénzt csak – jó sokat – ráfizet erre. Elismerést pedig valszeg soha nem fog kapni. Krizsának a KM szenzáció – a fantasztikus magyar nyelv megőrzése az érdeke. És a zsidóknak sem ártok azzal, ha az ind / finnugor nyelvészetről kiderül végre, hogy sunyi ostobaság.












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!